Roget spirál

Az elektromos árammal átjárt vezetékek közötti erőhatás bemutatására szolgáló eszköz. Az egyik végén felfüggesztett fémspirál másik vége higanyba lóg. Ha áramot indítunk a spirálon keresztül, a menetekben folyó egyirányú áramok vonzása miatt a spirál megrövidül, az áram megszakad. Az áram megszűnése miatt a spirál visszanyeri eredeti alakját és a folyamat indul elölről.  

Crookes-csövek 1.

légritkított, zárt üvegcsövek, fatalpon
beszerzés éve: 1914

A Crookes-csövek kb. 0,03 Hgmm nyomású gázt tartalmazó kisülési csövek. Ilyen alacsony nyomáson a cső belsejében már nem tapasztalható semmilyen fényjelenség, amikor a beforrasztott két elektródára nagyfeszültséget kapcsolunk. A negatív elektródával (katód) szemközti üvegfal viszont zöld színben fluoreszkál. Ezt a fényjelenséget a katódsugarak (elektronok) okozzák.

Crookes-csövek 2.

légritkított, zárt üvegcsövek, fatalpon
beszerzés éve: 1914

A Crookes-csövek kb. 0,03 Hgmm nyomású gázt tartalmazó kisülési csövek. Ilyen alacsony nyomáson a cső belsejében már nem tapasztalható semmilyen fényjelenség, amikor a beforrasztott két elektródára nagyfeszültséget kapcsolunk. A negatív elektródával (katód) szemközti üvegfal viszont zöld színben fluoreszkál. Ezt a fényjelenséget a katódsugarak (elektronok) okozzák.

Dugaszos ellenállás-szekrény

Az ellenállás-szekrény segítségével tetszőleges nagyságú ellenállást iktathatunk egy áramkörbe. Amikor a dugaszok a helyükön vannak, a sorba kötött, bemért értékű ellenállások a vastag fémsínnel rövidre vannak zárva. Bármelyik ellenállás úgy iktatható be az áramkörbe, hogy a mellette lévő dugaszt eltávolítjuk.

Kohlrausch-rendszerű lágyvasas amper- és voltmérő

váza világos fából, kézzel festett skálával
beszerzés éve: 1901

A lágyvasas amper-, illetve voltmérőt 1879-ben fedezte fel két angol mérnök, William Edward Ayrton és John Perry. A Kohlrausch-rendszerű lágyvasas ampermérő és voltmérő végső alakjában Friedrich Wilhelm Georg Kohlrausch német fizikustól származik.

Az ilyen műszerek lényeges része az a sodronytekercs, amelyben folyó áram mágneses tere a spirális rugóra függesztett lágyvasból készített pálcát bemágnesezi, és a tekercs belsejébe húzza annál jobban, minél nagyobb az áramerősség. A műszer mozgó részére ható erő egyenesen arányos a tekercsben folyó árammal, valamint a mozgó vasnak ugyancsak az áramtól függő mágnesezettségével, így végül az erő megközelítőleg az áram négyzetével lesz egyenesen arányos. A függőlegesen mozgó lágyvasra – megfelelő áttéttel- egy mutató van rögzítve, amely az abszolút galvanométerrel hitelesített, nem egyenletes skálabeosztáson mutatja az áram, illetve a feszültség értékét.

Ohm- és Siemens-féle egység

A vezetők elektromos árammal szemben tanúsított viselkedését jellemezhetjük a vezetőképességgel (jele:G, mértékegysége: 1 siemens), vagy ennek a reciprokával, az ellenállással (jele:R, mértékegysége: 1 ohm). Iskolai célú felhasználásra készültek el az egységekkel megegyező értékű ellenállások.  

Page-féle motor

fa talpra szerelve

Az ősmotorok az elektromágneses vonzó hatást használják fel. A forgómozgás ennek következményeként jelentkezik. Az első típusok még a gőzgép működési elvét követték. A hengernek két tekercs, a dugattyúnak egy lágyvas darab felel meg. Ezt a vasat vonzzák a felváltva működő elektromágnesek jobbra-balra. A létrejövő lengőmozgást egy forgattyús hajtómű alakítja forgómozgássá.

Ruhmkorff-féle szikrainduktor

Az elektromágneses indukció lényege, hogy a mágneses mező változása elektromos mezőt hoz létre. A szikrainduktorok – közös vasmagon elhelyezett tekercseikkel és a primer áram periodikus megszakításával – képesek az indukciós folyamat révén néhány voltos egyenfeszültségből több tízezer voltos feszültséget előállítani. Ilyen nagy feszültséget használnak többek között a kisülési csövek működtetéséhez.

Szénszálas izzólámpák

2 db izzó
beszerzés éve: - 

Az elektromos áram felmelegíti a vezetőt, amelyen áthalad. Az izzó testek pedig fényt gerjesztenek. Thomas Alva Edison, az izzólámpa feltalálója az első lámpákban légüres térbe zárt, elszenesített bambuszrostokat használt izzószálként.

Wheatstone-féle rheostat

A reosztát egy változtatható ellenállást jelent. A csúszóérintkező segítségével a szigetelő hengerre feltekert rézdrót tetszőleges hosszúságú darabját iktathatjuk az áramkörbe. A hosszúság meghatározza a beiktatott elektromos ellenállás értékét. A Wheatstone-féle reosztátot rendszerint ismeretlen ellenállások meghatározására használták.